A futó térd szindróma
Az Iliotibial band syndrome (ITBS), vagy elterjedt nevén, a futó térd, a hosszútávfutók körében előforduló laterális térdízületi fájdalom leggyakoribb okaként ismert. Egyes tanulmányok szerint az ITBS 1000 futóból 2,1 – 4,7 %-ot érint évente, valamint az összes túlterhelésből eredő sérülés 12 %-át teszi ki.
Anatómiai háttere
A tractus iliotibialis (iliotibial band, ITB) a tensor fasciae latae (TFL) izom inas tapadásának folytatásaként ismert kötőszövetes egység. Bizonyos részei összeköttetésben állnak a gluteus maximussal és mediussal, így szerepet játszik a csípőízület stabilizálásában. A térd hajlítása és nyújtása közben (30° körüli flexiónál) a tractus átcsúszik a femur laterális condylusán, mely repetitív futómozgás során súrlódással jár. Ez folyamatosan irritálja az IT bandet, annak krónikus gyulladását okozva.
A kialakulását előidéző tényezők
Az ITBS közvetlen funkcionális anatómiai oka a csípő körüli izmok erőegyensúlytalanságában keresendő. Bizonyos mértékű összefüggés figyelhető meg a csípő abduktorok izomerő gyengesége, illetve az ITBS előfordulásának gyakorisága között. Ennek az a háttere, hogy a gluteális izmok alulműködése esetén a csípőízület addukciós helyzetbe kerül, mely a tractus túlfeszüléséhez vezet.
A közvetett okokat távolabb, a bokaízület környékén találhatjuk. A soleus és a gastrocnemius tónusos jellegű izmok, melyek gyakori rövidülése megnöveli a boka passzív pronációját. Ez következményesen a teljes alsó végtag berotációját eredményezi, ami a gluteális izmok megnyúlásához, gyengüléséhez vezet.
A nem megfelelő edzésmunka is nagyban hozzájárulhat az ITBS kialakulásához. Ilyen például a körpályán folyamatosan egy irányba történő futás, a táv hirtelen növelése vagy a lejtőn futás, amikor is a térd csökkent flexiója során az ITB nagyobb mértékben súrlódik.
Típusos tünetek
Az ITBS tipikus jelei közé tartozik a térdízület laterális részének fájdalma, a helyileg vagy esetleg a tractus teljes hosszán jelentkező nyomásérzékenység, illetve az esetleges duzzanat.
Kezelés
Az ITBS terápiájában elsődlegesen a konzervatív, tehát a műtétet elkerülő rehabilitációt részesítjük előnyben. Ezt 4 fázisra oszthatjuk. Akut, szubakut, erősítő, valamint a futásba való visszatérés szakaszára.
Akut szakaszban a megterhelő edzés elkerülése, valamint lokális gyulladáscsökkentés javasolt.
A szubakut szakasz során, miután az akut gyulladás megszűnt, stretching gyakorlatokat alkalmazunk az ITB-n, illetve a TFL-n. Ajánlható még lágyrész mobilizáció, mint például az SMR henger alkalmazása.
Az erősítő szakaszban a gluteus medius, minimus és maximus izmok izolált erősítésétől fokozatosan eljutunk az egy lábbal történő egyensúlyfejlesztésig. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk az excentrikus izomműködésre, a több síkban történő gyakorlatokra és az integrációs mozgásmintákra.
Az utolsó szakasz a kezelés megkezdése után általában 6 héttel kezdődik, ami a futásba történő lassú visszatérésről szól. Kezdetben a sík felületen történő, lendületes futásokat ajánljuk. Nagyobb tempó esetén a talajra érkezéskor a térd 30°-ot meghaladóan flektált, így az ITB kevésbé irritálódik.
Ugyanakkor célszerű nagy hangsúlyt fektetni a túlterhelésből eredő sérülések megelőzésére. Az alapos bemelegítés és levezetés, a futás melletti keresztedzések folytatása, valamint az SMR henger rendszeres alkalmazása segítséget nyújthat ebben.
Írta: Balázs Domonkos
fizioterapeuta, személyi edző, az IWI Nemzetközi Fitnesziskola elméleti és gyakorlati oktatója
Felhasznált irodalom:
- Fredericson M., MD, Cookingham C. L., MS, PT, Chaudhari A. J., MS, Dowdell B. C., MD, Oestreicher N., BS, Sahrmann S. A. PhD, PT (2000): Hip Abductor Weakness in Distance Runners with Iliotibial Band Syndrome. Clinical Journal of Sport Medicine, 10:169–175
- Fredericson M., Wolf (2005): Iliotibial Band Syndrome in Runners – Innovations in Treatment. Sports Medicine, 35 (5): 451-459
- Noehren B., Davis I., Hamill (2007): Prospective Study of the Biomechanical Factors Associated with Iliotibial Band Syndrome. Clinical Biomechanics, 22: 951–956
A kép forrása: https://www.weckmethod.com/articles/3-short-long-distance-running-injuries-how-to-treat-them