A shin splint

A shin splint (medial tibial stress syndrome – belső sípcsonti stressz szindróma) az alsó végtag egyik leggyakoribb túlhasználatból eredő sérüléseként ismert. A futókat érintő összes sérülés 12 – 18 %-át teszi ki. Nőknél gyakrabban jelentkezik, mint a férfiak körében. Helyi érzékenységben nyilvánul meg, típusosan a sípcsont belső oldalán.

Klasszifikáció

A shin splint gyakorlatilag egy tünetegyüttes, mely közvetlen okai alapján három kategóriába sorolható. Az első típus oka a tibia fáradásos törése, a másodiké csonthártyagyulladás, míg a harmadik oka a lábszár poszterior részén jelentkező kompartman szindróma. Mindez átterjedhet a sípcsontot körülvevő lágyrészekre (ínak, fascia) is.

A kialakulását előidéző tényezők

A shin splint kialakulásának közvetetten lehetnek belső és külső okai. A belső biomechanikai okok többnyire a boka megnövekedett valgus állásában, valamint pronációs helyzetében keresendők. Ezeket közvetetten a femur fokozott anteverziója, a térdízület varus állása, illetve a megnövekedett Q szög is okozhatja. Mindezek mellett a láb boltozatainak csökkenése vagy növekedése, alsó végtagi hosszkülönbség vagy egyéb izomerő-egyensúlytalanság is előidézheti a shin splint megjelenését.

A külső faktorok közt érdemes megemlíteni a nem megfelelő cipőválasztást, az edzésben túl hirtelen alkalmazott intenzitásfokozást, a kemény vagy egyenetlen talajon történő futást, az elégtelen ásványianyag- és folyadékpótlást, továbbá a bemelegítés elhanyagolását.

Típusos tünetek

A kórkép a sípcsont disztális, poszteromediális részének fájdalmában nyilvánul meg, mely enyhe esetben terhelésre, míg előrehaladott állapotban nyugalomban is jelentkezik.

Kezelés

 

Az shin splint terápiája elsődlegesen konzervatív. A műtéti kezelés (posterior fasciotomia) csak abban az esetben jön szóba, ha a korábban említett oki terápia legalább 6 hónap alatt nem jár sikerrel.

Az akut gyulladás megszüntetése után – mely történhet non-szteroid gyulladáscsökkentőkkel valamint fizikoterápiával – komplex nyújtó és erősítő gyakorlatsort érdemes követni. A boka mobilitásának fokozása mellett (a musculus triceps surae nyújtása) a boka körüli, illetve a gluteális izmok erősítése ajánlott az ennek megfelelő kinematikus láncban.

Az edzésmódszerek megfelelő módosítása (bemelegítés, cipőválasztás, intenzitás beállítás) mellett az izomtónus normalizálása érdekében kompressziós zokni használata is ajánlott. Így lecsökkenthetjük a tünetek újbóli megjelenésének kockázatát.

Írta: Balázs Domonkos

fizioterapeuta, személyi edző, az IWI Nemzetközi Fitnesziskola elméleti és gyakorlati oktatója

Felhasznált irodalom:

  1. Carr K., MD, Sevetson E., MLS (2008): How can you help athletes prevent and treat shin splints? The Journal of Family Practice, 57 (6): 406-408
  2. Noehren B., Davis I., Hamill (2002): The prevention of shin splints in sports: a systematic review of literature. Medicine & Science in Sports & Exercise, 34 (1): 32-40
  3. Wilder R. P., MD, FACSM, Sethi S., MD (2004): Overuse injuries: tendinopathies, stress fractures, compartment syndrome, and shin splints. Clinics In Sports Medicine, 23 (2004): 55-81

A kép forrása: https://www.choosept.com/resources/detail/8-tips-to-prevent-shin-splints