A fitneszipar, azon belül pedig a személyi edzői szakma harmincéves múltja során számos határterületet integrált magába. Az edzői hivatás egyre fokozódó komplexitása visszavezethető a fejlett országok lakóinak egyre kényelmesebbé, ugyanakkor stresszesebbé váló életére, illetve bizonyos testi-lelki tünetegyüttesek ebből fakadó népbetegséggé válására. Napjainkra egy jó személyi edző a testedzésen túl a táplálkozás, a relaxáció, a stresszkezelés, az alvás és még számos egyéb területen kell, hogy rendelkezzen legalább alapfokú ismeretekkel.

 

Számos kutatás, vizsgálat, tanulmány, illetve a praktizáló edzők mindennapos gyakorlata igazolja, hogy a kliensek edukációja a táplálkozás és testmozgás terén önmagában nagyon ritkán vezet valódi, tartós, fenntartható változásokhoz. Egy hatékony életmódváltó program, függetlenül attól, hogy annak célja a dohányzásról való leszokás, új táplálkozási szokások meghonosítása vagy éppen a rendszeres testmozgás integrálása a kliens életébe, szükségszerűen kell, hogy érintse a viselkedésváltoz(tat)ás területét is.

 

A legtöbb személyi edző, több-kevesebb tudatossággal alkalmaz ugyan bizonyos viselkedésváltoztatási technikákat a kliensekkel való munka során, ám ezek általában kimerülnek annyiban, hogy a klienst tájékoztatják arról, hogy mit és hogyan kellene csinálnia új életvitelében. Ezek a félig-meddig spontán pszichológiai jellegű beavatkozások jellemzően nincsenek kontextusba helyezve, illetve a kliens életkörülményeihez és lehetőségeihez igazítva, ugyanis a személyi edzők többsége saját tevékenységét jellemzően az edzésterv írás és végrehajtatás, valamint a táplálkozási tanácsadás területeire szűkíti le.

 

Egy teljes értékű életmódváltási programnak azonban részét kell, hogy képezze a kliens viselkedésével való célzott foglalkozás is, hiszen az az egészségügyi, mentális stb. állapot, amelyet pontosan az adott program segítségével kíván megváltoztatni, jellemzően sok évnyi vagy évtizednyi viselkedés következménye, ahogyan az egyén testkultúrája is egy hosszú távú tanulási (szocializációs) folyamat aktuális végeredményét tükrözi. És ha ezt elfogadjuk kiindulási alapként, akkor magától értetődik, hogy a kliens testével, táplálkozásával és viselkedésével egyaránt foglalkoznunk kell, azokat egymástól elválaszthatatlannak és egy egységet képzőnek feltételezve.

 

Edzőként érdemes lehet abba belegondolnunk, hogy egy hetente háromszor nálunk edző vendég a hét 168 órájából 165-öt nem velünk tölt, így az idejének mindösszesen 1.8%-ra van közvetlen ráhatásunk. A maradék 165 órában (avagy idejének 98.2%-ában) végképp saját magára van utalva egy olyan változási folyamatban, amely akár még folyamatos edzői felügyelet mellett is komoly nehézségeket okozna neki. Ahhoz, hogy önállóan képes legyen megküzdeni az edző távollétében jelentkező kihívásokkal, csábításokkal, problémákkal (tehát hogy haladjon minden tisztességes fejlesztési folyamat végcélja, az önálló működés felé) a saját „viselkedésmenedzsmentjében” is támogatnunk kell őt. Ezt nevezi az angol szakirodalom guided self-help-nek, azaz irányított önsegítésnek.

 

A legalapvetőbb kérdés mindenféle változ(tat)ási folyamattal kapcsolatban az, hogy az egyén valójában mennyire áll készen a változásra. Egyik oldalról nézve, ha már elmegy egy edzőterembe vagy felkeres egy személyi edzőt, az mindenképpen valamiféle változtatási szándék jele, azonban önmagában még egyáltalán nem jelenti azt, hogy készen is áll a teljes változási folyamat végigvitelére. Az edző számára természetesen minden új vendég új üzleti lehetőséget jelent, azonban érdemes lehet végiggondolni azt is, hogy egy, a céljait el nem érő vendég mekkora kárt okozhat az edző reputációjában. Márpedig, ha a heti 2-3 edzés mellett nem történik valódi viselkedésváltozás, kicsi az esélye annak, hogy kliens elérje céljait és/vagy tartósan fent tudja tartani a kívánt állapotot. Így adódik a feladat az edzők számára, hogy felvértezzék magukat olyan viselkedésváltoztatási ismeretekkel, amelyek segítségével saját kompetencia határaikon belül hatékony támogatást nyújthatnak vendégeiknek a választott új életmódjuk kezdeti nehézségeivel való megküzdés során.

A cikksorozat következő részeiben ehhez adunk gyakorlati tanácsokat.

 

Írta: Csillag Zoltán
Business és management coach, tréner, viselkedésváltoztatási specialista
Az IWI személyi edző képzés klientúramenedzsment tantárgy oktatója