A rendszeres sportolás jótékony hatása már hosszú évek óta tudományosan alátámasztott tény. Az egészségünk megőrzésében kiemelt szerepe van minden életkorban. Azt érdemes megjegyezni, hogy nem csak a test, hanem a lelki egészségünkre szintén nagyon fontos pozitív hatásai vannak (Petrika, 2012). A rendszeres testmozgás pozitívan befolyásolja az önbizalmat, a pozitív gondolkodást, és csökkenti a depressziós tüneteket, így is növelve az egyén pszichés jól-létét (Kovács, Perényi, 2012). Ez a magyarázat összefüggésben van a hormonháztartással , a mozgás során növekvő endorfin növekedésével, valamint a noradrenalin szabályozásával (Barabásné, Keresztes, 2017). Az a jelenség is megfigyelhető, hogy a depressziós és/ vagy szorongásos egyének esetében megfigyelhető a sportolás szorongáscsökkentő és antidepresszáns hatása (Martinsen, 1989, idézi: Hatfield, 1991).
A WHO a XX. század végén előrejelezte, hogy az évezredfordulót követően az egyik legkiemelkedőbb egészségügyi problémát a lelki egészség zavarai fogják jelenteni. Különösen fontos itt a szorongásra, depresszióra gondolni (Kopp, Csoboth, Purebl, 1999). Az előrejelzés beigazolódott, ugyanis napjainkban különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a pszichés jóllétre, lelki egészségre.
Mind nemzetközi, mind hazai szinten igyekeztek különböző stratégiákat kezdtek el kidolgozni a szakemberek a jelenség enyhítésére. Nemzetközi viszonylatban az Európai Közösség Bizottsága által kiadott Zöld Könyvet fontos megemlíteni, mely a mentális betegségekre hívja fel a figyelmet, és teljes társadalmi szintű lépésekre tesz ajánlást (Európai Közösség Bizottsága, 2005). Hazai törekvésre kiváló példa a „Sport XXI Nemzeti Sportstratégia”, ami a 2007 – 2020-as időszakra határozza meg a tennivalókat, cselekvési irányokat (Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007).
A mentális problémák között kiemelt helyen szerepel a depresszió, továbbá a mindennapjainkban is jelen lévő, egyre növekvő stressz (nem feltétlenül okoz egészségügyi problémát önmagában a stressz, s szakirodalom alapján elmondhatjuk, hogy valamennyi stressz „szükséges” is, ám mindenképp adaptív). Mindezek mellett egyre aggasztóbb a minden társadalmi réteget érintő, növekvő inaktivitás, mely már önmagában rizikófaktornak tekinthető. Az ekkora mértékű inaktivitás mind a testi, mind a lelki betegségekkel szoros összefüggésben van. Azért is mihamarabb megoldandó probléma az inaktivitás, mert mint már a korábbiakban is említettük a testmozgásnak bizonyítottan kedvező hatása van a depresszióra, stresszoldásra. Összességében elmondhatjuk, hogy a sportolás fontos mentális egészségvédő tényező, valamint kiegészítő terápiás intervencióként is használandó (Petrika, 2012).
Írta: Balog Bíborka Bella,
csoportos fitnesz instruktor képzés gyakorlati oktatója, közgazdász, személyi edző, funkcionális tréner, jelenleg BME pszichológia mesterszak hallgatója.
Fő érdeklődési kör: sportpszichológia témájú cikkek, étkezési zavarok, kiégés, flow.
Források:
Barabásné, K. D., Keresztes, N. (2017): Szubjektív jóllét a sportolási gyakoriság tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle 18.évfolyam 69. szám. 2017/1. 4-9.
Európai Közösség Bizottsága (2006) Zöld Könyv. A lakosság mentális egészségének javítása. Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának kialakítása 2005 – Budapest.
Hatfield, B. D. (1991). Exercise and mental health: The mechanism of exerciseinduced Psychological states. In: Diamant L. (Ed.) Psychology of sport, exercise and fitness. Social and personal issues. Hemisphere Publishing Corporation, New York, 1991, p. 17-49.
Kiss, K., András, K. (2017) A sport mint szabadidős és életminőségtényező Budapest 9.kerületének példája alapján.
Kopp, M, Csoboth, Cs., Purebl, Gy. (1999). Fiatal nők egészségi állapota in: Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, 1999, Pongrácz Tiborné, Tóth István György, (szerk.). Budapest: TÁRKI, Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, Pp. 239–259.
Kovács, K., Perényi, Sz. (2012) A sportolás és egészség. Kapcsolatok a fiatalok fizikai, mentális, és szociálisjóllétének szubjektív szintjével. Magyar Ifjúság (2012) p. 245—262.
Mikulán R., Keresztes N., Pikó B. (2010). A sport mint védőfaktor: Fizikai aktivitás, egészség, káros szenvedélyek. Védőfaktorok nyomában: A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban. Szerkesztette: Pikó Bettina. L’Harmattan Könyvesbolt, Budapest.
Petrika, E. (2012). Rendszeres testedzés hatása a mentális egészségre és az életminőségre fiatal felnőtteknél: depresszív tünetek, stressz és stresszkezelés összefüggéseinek empirikus vizsgálata. Doktori Értekezés. Humán Tudományok Doktori Iskola, Debrecen.
Sport XXI Nemzeti Sportstratégia, 2007. Budapest.