Az egészséges gasztrointesztinális traktus mikroflóráját 400-500 különböző baktériumfajból álló, összetett, de egyensúlyban működő rendszer alkotja – ezt a rendszert nevezzük mikrobiomnak.
A mikrobiom és az emberi szervezet kapcsolatát régóta kutatják, azonban az utóbbi néhány évben ez a folyamat robbanásszerűen felgyorsult. Rendszeresen jellennek meg neves orvosi szakfolyóiratokban vizsgálati eredmények, klinikai tanulmányok, amelyek új nézőpontba helyezik a bélflóra szerepét. Már vannak olyan vélemények is, hogy a bélflórát, mint önálló szervet kell tekinteni – ez mutatja, hogy az emésztőrendszerünkben élő baktériumok szerves részét képezik az emberi szervezetnek és befolyásolják annak működését.
Ahhoz, hogy megértsük a szerepét, először nézzük meg, hogyan is épül fel:
-
- a vastagbél mikroflóráját a felső szakaszban túlnyomóan fakultatív anaerob baktériumok (oxigén jelenlétében aerob légzés eredményeképpen ATP-t termelnek, oxigén hiányában pedig erjedéses folyamatokat indítanak el), az alsó szakaszban kizárólag anaerob baktériumok élnek (95%).
- a gyomorban és a vékonybél felső szakaszában a baktériumtartalom csekély (de nem steril!), az ileumban a csíraszám rohamosan nő, a vastagbélben már 1000 – 100 000 milliárd nagyságrendű: egy felnőtt esetében ez 1,5-2 kg baktériumot jelent.
A baktériumtartalom azt jelzi, hogy míg a tápcsatorna felső szakaszában jellemzően enzimes, addig az alsó szakaszban (vastagbél) bakteriális emésztés folyik.
A bélflóra kialakulásának és változásának vizsgálatával olyan fontos befolyásoló tényezőket állapítottak meg, mint az életkor, a születés módja (természetes úton vagy császármetszéssel), antibiotikumok használata, az étrend és a testmozgás. Továbbra is kérdés, amelyre talán soha nem kapunk választ, hogy elsősorban a genetika vagy a környezet határozza meg a mikrobiom elsődleges összetételét. Ezek a faktorok jelentik annak az alapját, hogy a mikroflóra összetétele egyénre jellemző, hasonlóan az ujjlenyomathoz.
A testmozgás szerepe a bélflóra változásában még aktív kutatás tárgya, különösen az, hogy a kapcsolódó tényezők és stresszfaktorok, mint például a sportág/testmozgás-specifikus étrend, a környezet és ezek kölcsönhatásai hogyan befolyásolják a bél mikrobiomját. Ebben a kutatásban fontos szerepet játszanak az élsportolók, figyelemre méltó fiziológiájukkal és anyagcseréjükkel (ideértve az erőnlétet, az izomerőt, az aerob kapacitást, az energiafelhasználást és a hőtermelést) a mozgásszegény életmódot folytató egyénekhez képest, ezáltal egyedülálló betekintést nyújtanak a bélflóra szerepének és változásainak kutatásába.
Lássuk, hogy összességében melyek a bélflóra főbb funkciói:
-
- a vastagbélben található mikroorganizmusok jelentős szerepet játszanak
- a tápanyagok felvételében
- a vitaminok szintézisében
- aminosavak szintézisében
- az energiatermelésben
- a gyulladásos folyamatok modulációjában
- a gazdaszervezet immunválaszában
- a vastagbélben található mikroorganizmusok jelentős szerepet játszanak
ezzel együttesen hozzájárulva az emberi egészséghez. Összességében a mikrobiom fontos szerepet játszik a sportolók egészségében, jó közérzetében és a sportteljesítményben.
A fentiek alapján már könnyen érthető, hogy miért kiemelten fontos megérteni azokat a mechanizmusokat, amelyekben a bélflóra szerepet játszhat a sportteljesítmény és a versenyeredmények javítása, valamint az edzések közötti regenerációs idő befolyásolása szempontjából.
Energiabevitel
Egészséges felnőtteknél a szénhidrátok közel 85% -a, a fehérjék 65-95% -a és szinte az összes zsír felszívódik, mielőtt a vastagbélbe kerülne. Következésképpen a vastagbélbe jutó emészthetetlen szénhidrátok és fehérjék a teljes bevitt energia 10–30% -át teszik ki.
Ha a mikroflóra nem működik megfelelően, ezek a tápanyagok a széklettel távoznak felszívódás nélkül, a vastagbél korlátozott emésztési képességei miatt. Ebből látható, hogy a bélflóra fontos szerepet játszik az energia kinyerésében, amit befolyásol az étrend összetétele és a vastagbélbe jutó tápanyagok mennyisége.
Ezen túlmenően a bélflóra óriási mennyiségben állít elő és szabadít fel különböző vegyületeket és kiemelten fontos faktorokat, amelyek hatással lehetnek a szervezetre, módosítva az étvágyat, a bélmozgást, az energiafelvételt és -tárolást, valamint az energiafelhasználást.
Becslések szerint egy átlagos 90 kg-os felnőtt esetében a bélben lévő baktériumok biomasszája hozzájárul a napi kalóriabevitel 7–22% -ához (napi 2000 kcal alapján számítva). Nyilvánvaló tehát, hogy a bélflóra-gazdaszervezet kölcsönhatása befolyásolhatja az energia-egyensúlyt, ami kihat a súlygyarapodásra vagy -vesztésre, valamint a testösszetételre és a teljesítményre.
Fehérjék
Klinikai vizsgálatok alapján a mikrobiom gyors változást mutatott már 5 napos magas zsírtartalmú/fehérjetartalmú étrendet követően. Ez a változás összefüggésbe hozható a megnövekedett epeelválasztással.
Tudományos közlemények alapján úgy tűnik, hogy a magas fehérjetartalmú étrend negatívan befolyásolhatja a bél mikroflórájának sokféleségét azoknál az állóképességi sportoknál, akik kevesebb energiát, szénhidrátot és élelmi rostot fogyasztanak.
A fitnesz- és testépítő sportok esetében a magas fehérjetartalmú, magas zsírtartalmú és alacsony szénhidráttartalmú étrend a rendkívül fontos, rövid szénláncú zsírsavakat termelő baktériumflóra csökkenését vonja maga után.
Összefoglalás
Bizonyított továbbá, hogy javul az energiafelvétel, a tápanyaghasznosulás, ezzel együtt pedig a teljesítmény.
Írta: Dr. Papp Csaba
Gyógyszerész. BodyWade alapító, termékfejlesztő
www.bodywade.hu
Felhasznált irodalom:
- Mohr et al. Journal of the International Society of Sports Nutrition (2020) 17:24
- Krajmalnik-Brown R, Ilhan ZE, Kang DW, DiBaise JK. Effects of gut microbes on nutrient absorption and energy regulation. Nutr Clin Pract. 2012;27(2):201–14 https://doi.org/10.1177/0884533611436116.
- Bergman EN. Energy contributions of volatile fatty acids from the gastrointestinal tract in various species. Physiol Rev. 1990;70(2):567–90 https://doi.org/10.1152/physrev.1990.70.2.567.
- Parker DS. The measurement of production rates of volatile fatty acids in the caecum of the conscious rabbit. Br J Nutr. 1976;36(1):61–70 https://doi. org/10.1079/bjn19760058.
- Rosenbaum M, Knight R, Leibel RL. The gut microbiota in human energy homeostasis and obesity. Trends Endocrinol Metab. 2015;26(9):493–501 https://doi.org/10.1016/j.tem.2015.07.002.
- Heiss CN, Olofsson LE. Gut microbiota-dependent modulation of energy metabolism. J Innate Immun. 2018;10(3):163–71 https://doi.org/10.1159/ 000481519.
- Donia MS, Fischbach MA. Small molecules from the human microbiota. Science. 2015;349(6246):1254766 https://doi.org/10.1126/science.1254766.
- Riedl RA, Atkinson SN, Burnett CML, Grobe JL, Kirby JR. The gut microbiome, energy homeostasis, and implications for hypertension. Curr Hypertens Rep. 2017;19(4):27 https://doi.org/10.1007/s11906-017-0721-6.
- Avolio E, Gualtieri P, Romano L, Pecorella C, Ferraro S, Di Renzo L, et al. Obesity and body composition in man and woman: associated diseases and new role of gut microbiota. Curr Med Chem. 2019;27(2):216–29 https://doi.org/10.2174/0929867326666190326113607.
- Tagliabue A, Elli M. The role of gut microbiota in human obesity: recent findings and future perspectives. Nutr Metab Cardiovasc Dis. 2013;23(3):160–8 https://doi.org/10.1016/j.numecd.2012.09.002.
- Sheflin AM, Melby CL, Carbonero F, Weir TL. Linking dietary patterns with gut microbial composition and function. Gut Microbes. 2017;8(2):113–29 https://doi.org/10.1080/19490976.2016.1270809.
A kép forrása