merre tovább

A pandémia sok változást hozott az életünkbe. A tragédiák hatására az emberek rádöbbentek arra, milyen törékeny is a létük, hogy többet kell tenni az egészségükért. Előtérbe kerültek a hírekben a krónikus betegségek a COVID egyik rizikófaktoraként. A fitnesz szektor is nagy átalakuláson ment keresztül. Bár az edzőtermek bezártak egy időre, az emberekben egyre erősebben fellépő igény az életmód változtatásra – főleg a krónikus egészségi problémákkal küzdők körében-, illetve a home office munkavégzésnek köszönhető flexibilisebb időbeosztás új piacot nyitott meg. 

 Október 30-án Medical Fitnesz Konferenciát tart az IWI Nemzetközi Fitnesziskola, amelyen részletekbe menően és hiteles szakértők által juthatunk aktuális információkhoz. Egészségügyi szakemberektől hallgathatunk előadásokat különböző krónikus betegségekről, s hogy miként hozhatunk pozitív változást az azzal élők mindennapjaiban a mozgás által. Szó lesz arról, milyen szerepet tölthetünk be az egészségügyi szféra gondoskodásából kikerült, vagy még be sem került enyhe vagy közepesen súlyos krónikus egészségi állapotú kliensek esetében. Kollégáink pedig tapasztalataikról mesélnek majd és ötleteket adnak ahhoz, hogy ebben az új világban hogyan újulhatunk meg mi magunk is, hogyan boldogulhatnak a sport területén dolgozók. 

 Az egyes témák részletesebb kifejtése e neves és tapasztalt szakemberek hatásköre, de kedvcsinálónak hadd osszam meg egy tengerentúli felmérés adatait. 

E szerint a COVID az amerikaiakat is arra kényszerítette, hogy előtérbe helyezzék egészségüket. A megkérdezettek ötvenkilenc százaléka állította, a járvány kezdete óta jobban összpontosít az egészségére, testi- és lelki jólétére. Hatvan százalékukat a járvány ébresztett rá arra, hogy egészségesebben kell élniük ahhoz, hogy ellenálljanak a betegségeknek. Korábban sokan féltek részt venni edzőtermi órákon vagy fitneszstúdiók gépein erősíteni mások fürkésző szeme előtt. Zavarban voltak már a gondolattól is, kezdőként nem érezték volna magukat odavalónak, tartottak attól, hogy nevetségessé válnak, hogy mások azt fogják figyelni, milyen esetlenek még, milyen rossz kondícióban vannak. A felmérésben résztvevők ötvenhat százaléka kijelentette, jobban érezné magát, ha úgy léphetne be egy fitneszstúdióba, hogy előtte már jobb formába hozta magát. Tehát aki azt gondolta, vége a fitnesziparnak a járvány miatt, hogy bezárult egy ajtó, azok tévedtek. Valójában kinyílt egy másik, és találtunk egy olyan fogyasztóközönséget, amely eddig virtuális órák hiányában nem került a látókörünkbe. Csupán haladni kell a korral, alkalmazkodni kell az új körülményekhez, az új elvárásokhoz és az új technikai lehetőségekhez. 

A felmérés szerint 2021 lehet az az év, amikor az amerikaiak végre lebontják a félelmeik által épített falat az új online lehetőségeknek hála. Az említett frusztrációktól szenvedők huszonhárom százalékának az internetes oktatóvideók jelentik a legnagyobb segítséget, míg huszonegy százalékuk a virtuális órákat választja, hogy formába hozza magát. Ezek az emberek később mind egy-egy fitneszstúdió vendégkörét bővíthetik, miután magabiztosságot nyernek az online foglalkozásokon. 

Egyértelműnek tűnik, hogy a virtuális fitnesz velünk marad a COVID-19 után is. A járvány idején, annak leküzdése érdekében, egy új globális wellness-szükséglet alakult ki, és egy új fitneszhullámot hozott létre, amelyben keverednek a személyes és a virtuális élmények. 

Az amerikaiak új edzési szokásokat alakítottak ki. Harminchét százalékuk hetente legalább egyszer csatlakozott egy élő közvetítéshez, negyven százalék pedig előre rögzített fitnesz videókat vett igénybe. Maximálisan kihasználják, hogy ma már az otthonukból bármilyen edzéstípust kipróbálhatnak a világ bármely tájáról. A jóga a legnépszerűbb virtuális edzés, naponta átlagosan 60 000 jóga óra foglalás történik. 

Amikor a virtuális edzések megjelentek, gyorsan ráéreztek az ízére a fogyasztók, azonnal rájöttek ennek az edzéstípusnak az előnyeire (alacsonyabb ár, nincs ingázás, nagyobb változatosság stb). Ezért annak ellenére, hogy a pandémiát követően a személyi edzések már hozzáférhetőek, sok amerikai továbbra is beépíti az életébe az online tréningeket az előnyök és a szisztéma rugalmassága miatt. 

Végül, a home office munkavégzés következményeként, egy-egy megbeszélés vagy a gyerekkel leckeírás közbeni szüneteket kihasználva, divatossá és keresetté váltak a “snackable edzések”. Azaz olyan sportprogramok, amik körülbelül ugyanannyi időt vesznek el az emberek életéből, mint egy snack, egy uzsonna elfogyasztása. A gyermekfelügyelet, a munka és a wellness ugyanabban a térben történik és gyakran ráadásul egyszerre. Az amerikaiak időt szánnak arra, hogy edzenek, amikor csak tudnak, de ez nem mindig összeegyeztethető az edzőtermek órarendjében szereplő hosszabb foglalkozásokkal. A megkérdezettek harminckilenc százaléka azt mondta, általában az edzésük fél óra vagy akár annál kevesebb időtartamú. Nem véletlen tehát, hogy az ilyen rövidebb mozgásprogramok népszerűsége éppen 2021-ben nőtt meg. 

 Ez a kutatás csak az órák stílusát, illetve annak technikai megvalósulását érintő változásokra összpontosított. Azonban van egy másik hatása is a pandémiának a munkánkra. Mivel a krónikus betegek egyértelműen veszélyeztetettebbek voltak az elmúlt hónapokban, sok embernek felnyitotta ez a szemét és a jövőben nagyobb eséllyel, jelentősebb százalékban fogunk az edzőtermekben valamilyen krónikus egészségügyi panasszal küzdő klienssel találkozni. Hozzánk fordulhatnak azok a személyek is, akik valamilyen rizikófaktor miatt szeretnének életmódot változtatni, és elkerülni vagy elodázni ezzel például a családjukban halmozottan előforduló krónikus betegségeket. Az ilyen különleges igényű, speciális szakmai felkészülést megkövetelő vendégkörre alaposan fel kell készülnünk, hiszen még nagyobb odafigyelést igényel számukra összeállítani egy egyedi edzéstervet, ingoványos talajra tévedhetünk megfelelő tudás nélkül. 

 Az október 30-i konferencián betekintést nyerhetünk ebbe a sajátos feladatkörbe. Az egészségügy képviseletében orvosok, az egészségfejlesztés területéről pedig jelentős tapasztalattal rendelkező fitnesz szakemberek mesélnek majd a különböző krónikus panaszokkal élők nehézségeiről, hogy miért fontos számukra a mozgás, milyen pozitív változásokat érhetnek el az életminőségükben, ha a sport a mindennapjaik részévé válik. Mert az inaktív életmód és a krónikus betegségek közötti összefüggés nyilvánvaló. A téma pedig sokkal összetettebb, mint gondolnánk. Sok jövőbeli, vagy akár jelenlegi kliensünk gyógyszeres kezelésre szorul, aminek mellékhatásai lehetnek, ezek pedig befolyásolhatják fizikai erőnlétüket. Bizonyos egészségi állapotok változásokat okozhatnak a viselkedésben, hatással lehetnek a kliens motivációjára, pszichéjére is. Fontos tisztában lennünk a jogi szabályozásokkal is a MES tevékenységben, hiszen nem léphetjük át a kompetenciánkat, ellenben hatékony együttműködést kell kialakítanunk adott esetben egészségügyi szakemberekkel. Ezért, akik a speciális populáció egészségfejlesztéséhez is kedvet éreznek, vagy szükségét, mert jelenleg is van a vendégkörükben ilyen kliensük, vagy csak egyszerűen naprakészek szeretnének lenni, megismerni új trendeket, új lehetőségeket, remek alkalmat ad erre a konferencia. 

 Vegyél részt te is az egészségügyi- és a sportszakemberek közötti eszmecserében! 

 

Írta: Bajkay Ágnes

újságíró (PPKE BTK), gyógytornász (SE-ETK), személyi edző (IWI), tudománykommunikációs szakember (ELTE TTK)

A kép forrása itt.