Michael már egészen fiatalon elkezdett érdeklődni a túlsúly hátterében álló pszichológia folyamatok iránt. Személyes érintettsége – túlsúllyal élő édesapja- volt az alapja annak, hogy egy komplexebb képet akarjon megérteni. Klinikai szakpszichológusként és az elmúlt 45 évben számos neves szervezettel való együttműködése nyomán betöltött vezető szerepei a világ legelismertebb szakértői közé emelték.

Rendszeresen ad elő, publikál és rendíthetetlenül hisz abban, hogy a medical fitnesz a válasz több, jelenleg még lassan mozgó folyamatra, melyek egyszerre akadályoztatják a hagyományos orvoslás hatékonyságát és a fitnesz iparban rejlő potenciál kiaknázását.

A bariátriai műtétek utókezelése például kimondottan az a terület, mely megkívánná az orvosok és a fitneszszakemberek együttműködését

Égető szükség van olyan minőségi programokra, melyek a műtöttek étrendjét, pszichológiai támogatását, testreszabott edzéseit és gyógyszeres kezeléseit lennének képesek rendszerbe foglalni. Michael megemlíti, hogy tapasztalatai szerint a testsúlycsökkentő műtéteken átesettek 20-25 %-a hízza vissza az eredetihez közeli súlyát. Mégsem pusztán arról van szó, hogy az erre a csoportra való fókuszálás a legfontosabb.

A túlsúlyhoz kapcsolódó stigmatizálás sajnos rengeteg embert tart vissza attól, hogy eleve segítségért forduljon s, hogy így a gyógyulás útjára léphessen. Tehát több fronton kell vizsgálni az elhízáshoz köthető tragikus statisztikák problematikáját.

A központi kérdés szerinte a megfelelő minőségű gondozás az elhízási folyamat és a gyógyítás minden egyes szakaszában

Alapvetés kellene legyen, hogy nem szégyenítünk meg embereket a testsúlyuk miatt, nyitottan állunk hozzájuk és valódi segítséget ajánlunk, mely már az első konzultáció alkalmával is jelen van. Az utógondozások kiemelt szerepe és a kivitelezésükhöz szükséges kapacitáshiány egyértelműen a továbbképzett fitneszszakember irányába mutat.

Michael kihangsúlyozza, hogy ez  az üzenete többszörösen szól a fitneszipar szereplőinek is . A covid időszak alatt ugyanis egy új tendencia lett megfigyelhető. (Mely jelenség egyébként kézzelfogható volt korábban is, de ha nem jött volna egy ennyire drasztikus élethelyzet, sokkal  könnyebben tudtuk volna  felszín alá nyomni a profittermelés érdekében). Úgy tűnik ugyanis, hogy a ‘big box gymek’ ideje lejárt.  Jellemző, hogy az edzők rugalmasak, nyitottak a tanulásra, az újra definiálásra, -hiszen sokuk számára a munkájuk hivatás is- bátrabban váltanak szabadúszó és/vagy vállalkozói létre, azaz egyre kevésbé kívánnak ezeken a helyeken dolgozni. Másrészt azok a termek, melyek nem voltak képesek reagálni a megváltozott vendégigényekre, -mely a törődés iránti igényében jól kifejezhető- akik továbbra is csupán profit maximalizálás alapon kezelik a vállalkozásukat, egyre kevesebb embert tudnak megszólítani. Idejük lejár.

A túlsúly gyógyírja tudniillik nem csupán a kevesebb étel és a több testmozgás

Azok a termek, akik újra akarnak nyitni, azt várják, hogy térjünk vissza valamihez, ami egy időközben megváltozott környezethez nem tud majd illeszkedni. E jelenség ellenpólusaként ugyanakkor sok-sok fitneszszakember ismerte fel az adaptáció és sémákból való kilépés szükségességét. Ők azok, akikre a medical fitnesz építeni tud és képes lesz bevonni egy újfajta munkába.

A fitnesz soha többet nem szólhat a kockahasról, ezt a covid véglegesítette. A fitnesz az egészségről kell, hogy szóljon, őszinte üzenetekkel kommunikálva, ítélkezésmentesen. Mert hogyan is demonstrálja általában egy  ’health club’ az egészséget? Tényleg, mit tudok én ott tenni az egészségemért a súlyok emelgetésén kívül? Hogyan kommunikálnak felém, milyen nyelven és üzeneteken szólítanak meg? Hogyan próbálnak meg kapcsolódni hozzám és milyen légkört teremtenek mondjuk a túlsúllyal élők számára?

 

A medical fitnesz képviselői arra törekednek, hogy összehozzák a fitneszszakembereket az egészségügyi dolgozókkal és teljesen egyenlő partnerként vonják be őket a lehetséges megoldásokba

 Michael csapata az előadások és workshopok alkalmával próbál rámutatni arra, hogy a fitneszkarrierhez tartozó szakmai víziókat lehetséges egy magasabb szintre emelni. Azok, akik eddig edzőként gondoltak magukra, új perspektívákat fedezhetnek fel, ha egészségfejlesztésben járatos szakemberként tekintenek magukra és egymásra. Azt is oktatják továbbá, hogy edzőként és orvosként hogyan érdemes kapcsolódni a klienseinkhez? A világ megváltozott, itt egy új generáció, a kapcsolódásaink őszinték kell, hogy legyenek, többé nem működik a formalitás, amikor életmódváltáshoz asszisztálunk. A klienseink fontosnak szeretnék érzeni magukat és azt is, hogy valódi törődést kapnak egy biztonságos közegben. A elme-elme kapcsolódása jó, de a valódi eredményeket a szív-szív kapcsolódásai keltik életre.

Ma már nem csupán egy maroknyi ember gondolja tehát azt, hogy a  medical fitnesz fúziója lehet a válasz a megtépázott fitneszipar számára és a hagyományos orvoslásban többszörösen bizalmat vesztett pácienseknek.  Számos együttműködés és erőfeszítés születik annak érdekében, hogy előre mozduljanak azok a törekvések, melyek jelenleg a vírus krízis valóságában végre tömegek által is felismert változásokat hozhatnak.

 

 

Fordította: Csurgó Krisztina személyi edző, iskolai magatartás és well-being vezető, fitnesz kommunikációs mentor.
Cikk forrása: ITT.    Medfitnetwork, Episode 16: Michael Mantell, PhD, Transformational Behavior and Leadership Coach
Kép1 forrása. Kép 2 forrása.